A csapágyak két alapvető részre oszlanak, amelyek együttműködnek a hatékony működés érdekében.

A csapágyak alapvetően két fő részből állnak, amelyek összehangolt működése garantálja a zökkenőmentes működést és a hatékony terheléselosztást. Az első és leglényegesebb rész a belső gyűrű, amely a csapágy belsejében van elhelyezve. Ez a gyűrű rendszerint a forgó alkatrészekhez, például tengelyekhez van kapcsolódva. A belső gyűrű célja, hogy biztosítja a stabil összeköttetést a forgó elem és a csapágy között.

A külső gyűrű a csapágy második fő része, amely a csapágy külső szélein helyezkedik el és illeszkedik a gép házához vagy egyéb szerkezeti elemekhez. A külső gyűrű feladata, hogy biztosítsa a csapágy stabil rögzítését és támogassa a belső gyűrű mozgását. A belső és a külső gyűrű között találhatóak a gördülő elemek, amelyek lehetnek golyók, hengerek, tűgörgők vagy kúpgörgők, attól függően, hogy milyen típusú csapágyat alkalmaznak. 

A csapágy működésében alapvető fontosságúak a gördülő elemek. A gördülő elemek célja, hogy minimalizálják a súrlódást, és biztosítsák a sima és hatékony mozgást a csapágyban. A gördülő elemek elosztják a terheléseket a csapágy belső gyűrűje és külső gyűrűje között, ezáltal csökkentve a súrlódást és a kopást, amely növeli a csapágy élettartamát és teljesítményét. Ez a mechanikai konfiguráció biztosítja a gépek és járművek megbízhatóságát, hatékonyságát és hosszú távú üzemeltetését. 

Összességében a csapágyak két fő része – a belső gyűrű és a külső gyűrű – valamint a közöttük lévő gördülő elemek együttes működése alapvető fontosságú a mechanikai rendszerek optimális teljesítményének fenntartásában.